Szöveges mező

Elérhetőség:  orihime@freemail.hu

Naptár
Szavazás
Hogy tetszenek a verseim?
Nagyon jók!
Nem az én stílusom.
Lehetne jobb is...
Elmegy.

Ettől igazak

Eljött az este,
villódznak a fények.
A hangulat már kész,
de késik az ének.

A lábban már a boogie ,
a fülemben a dallam,
mindjárt robban,
mindjárt robban!
S már kezdik is
a várva várt dallal.

Húrok pendülnek
a gitáron, lelkemben.
Az énekes hangjától
megszelídülnek a tajték vizek,
szélviharok csendesülnek.

A dobba beleremeg testem,
a hegedű kényezteti szívem.
De az összhang...
felbecsülhetetlen!

Zenghetnék ódákat
de nem tudok,
helyette csak azt mondom,
imádni őket mindig is fogom.

A zene, a szöveg,
úgy egybe vannak...
S, hogy élvezik mind!
Ahogy a színpadon vannak!

Ettől igazak ők,
szeretik a zenét,
ettől ők a kedvenceim,
kicsi szívem melengetik.

Csak jöjjenek még erre felé,
had élvezzem őket,
s mutassák meg mindig
a rejtett kincsüket.
2011.06.10.
23:55

Ihlet:Zene:Szabó Balázs Band koncert

Megfagy a szívem
 
Könny éget volna szememben,
de nem mutathatom gyengeségem.
Hátat fordítok és elmegyek,
pedig ott helyben karjaiba vetném testem!
De nem tehetem…
Erősnek kell maradnom,
gránit szívűnek,
törhetetlennek,
nem engedhetek.
Megyek tovább rendületlen,
pedig érzem, megfagy a szívem.
2011.06.12
18:07
 
Hőség és fagy
 

Úgy éget a nap,
enyhülés kellene.
Egy szabad lélegzet,
de a hőség nem enged.

Leülök egy fa tövébe,
árnyékra sóvárog mindenem,
s látom, hogy a forró bádog tetőn
egy macska büszkén menetel.

De ribillió támad
s mindenhol ordítoznak,
a gyümölcsösben, a városban,
mer az ég besötétült,
s úgy néz ki leszakadni készül.

Viharos lehet a mennyország,
hogy így büntet minket,
ontja a jeget,
elveri a terméseket.

De másnap újra melegség fogad,
nem látszik a tegnapi vihar kára,
csak porszemnek tűnik a napsugárba.
2011.06.20
14:19
 
Harag
 
Tombol a fenevad,
kitörni készül,
ordít,karmol,
dühödten veri a falat.
Már nem sok hiányzik,
hogy lerombolja mindazt,
mit felépítettem ez idő alatt.
 
De miután leomlott minden,
ő lekushadt.
 
Ez már nem ér semmit,
nekem már mindegy,
a döntés megszületett,
s ez engem elfogadásra  késztetett.
 
De az elfogadás meg a szörnyem
nincsenek jóban,
ezért újra feléledt a harag,
megremegnek a sehol nincs falak.
 
Már nem állja útját semmi,
tombolhat míg tetszik neki.
 
Nekem már mindegy,
hisz elvették tőlem,
kik tartották a lelkem,
ezért az zuhanni kezdet.
Lefele.Bele a sötétségbe.
Ihlet:Könyv és film keverte érzések
2011.06.27
20:57
 
 
Drágakő
 
Szemed, mint a zafír,
oly pompában csillog,
ajkad meg vörös,
a rubint fényében ragyog.
 
De mégse látlak téged,
csak az állarcot.
Szemedben nem önmagad látom,
modorod, csak álca,
ki tört téged ezer darabra?
 
Telik az idő,
a maszk marad,
s a hamis csillogás
azt is föl emészti,
ami még meg maradt.
 
A lényeg csak az,
hogy sziporkázol, mint egy gyémánt,
de tudod elvesztetted a csatát.
 
Mert nincs erőd ahhoz,
hogy le vedd, mi takarja arcod,
nincs erőd ahhoz,
hogy azt a sok szilánkot
összeragaszd,
s éld az egyszerű világod.
2011.07.08
21:27
Szöveges mező

Lavati Bettina

1991.12.23

Gondolatok, rímek, lelkem elzárt szegletei mögül.

Diavetítő