Szöveges mező

Elérhetőség:  orihime@freemail.hu

Naptár
Szavazás
Hogy tetszenek a verseim?
Nagyon jók!
Nem az én stílusom.
Lehetne jobb is...
Elmegy.
Együtt, veled 
 
Összefonódva, édes szenvedélyben,
meleg tested vigyázó ölelésében,
távol tartasz minden bajt, rosszat,
nem engedsz a közelembe bánathozó démonokat. 
 
Együtt maradunk még tart a pillanat,
együtt, míg szívünkben igaz szeretet marad. 
 
Mint párjára lelt madár, úgy csapongunk össze - vissza,
őrült táncunk kezdjük, s addig nem is hagyjuk abba,
míg a lendület futja. 
 
S ha csendesedett a tűzvihar,
csak rendületlen lobog,
akkor már elveszni nem fogok. 
 
Veled maradok. 
2011.04.05. 
12:04
 
Tánc
 
Ring a levél,szellő simogatja,
szól a dal s a testem
egy ritmus irányítja. 
Nem tudok ellene küzdeni,
nincs ellene fegyver mi hatna,
így feladom s hagyom,
hogy a dallam rajtam végig áramoljon. 
 
Táncolok, csak táncolok...
Míg erőtlenül a földre nem rogyok.
S akkor egy kellemes érzés 
mi bontakozik bennem:
a zene imádata s a tánc szabadsága,
már a lényem része,
és örökkön az is marad.
2011.04.07.
12.39 
 
Magasztalás,kedvenc hangomnak :) 
 
Hangos rabul ejt,
szabadulni sose fogok,
édes dallamától mindig elalélok,
rekedtes hangzásától meg elolvadok. :) 
Ez ellen tenni nem tudok,
csak csodálni téged tovább,
s imádni a hangod. 
2011.04.07 
12:46
 
Csillag sikoly

Sok-sok csillag fenn az égen
úgy csillog, mint gyémánt ékszer,
mégis szenved, kín-keservet,
mert senki nem figyel.

Egykoron ő irányított,
hozott végzetet,
s hogy elfelejtik,
az eloltja a benne rejlő tüzet.

Sikolyát tán hallani is,
a fagyos szellő hozza,
érzelem mi benne dúl,
azt tükrözi vissza.

De nyílik ajtó, mi hozza a változást,
csak félő, hogy elkésik,
s ha az ütemet eltévesztik,
kicsi csillag elveszik, s a fénye elenyészik.

 

Ördögi tükör
 
Hurok van a nyakamon...
 
Megköttetett a szerződés,
 a lelkem csupán az ár,
s én szó nélkül belementem.
mert megrészegített a vágy.
 
Elkárhoztam.Tudom.
De míg lehet, még rá gondolni se merek. 
 
Élvezem azt mi adatik,
kihasználok mindent,
a szépséget, a bujaságot,
s hogy mily mohók,
és kéjvágyók mind,
kik csak egyszer rám néztek. 
 
Kihasználom őket, s utána eldobom,
nincs szükségem senkire,
szívem már rég fekete korom. 
 
Ki fújom a füstöt, s nézem, hogy foszlik el.
Egyszer szerettem, régen.
De már nincs bennem ily érzelem.
 
Múltak az évek, én még mindig fiatal vagyok,
s kik körülttem voltak már javában őszülnek.Nagyon. 
 
Elkérhoztam.Tudom. 
Gondolok rá minden nap. 
Nem tellik el, perc, óra.
De egyszer csak megéreztem,
az a fekete korom, sajog. 
 
Fáj a lét.A sok elmék, s hogy én,
még mindig erőm teljében vagyok. 
 
De most jön egy tett, mi talán megvált,
s hova az a szeretett egykoron elszállt,
én is arra megyek 
s talán szembe találkozok vele.
 
Talán.De nem remélek. 
Nem értem annyit, az életben,
nekem szeretett már nem jár.
Az én illúzióim eltűntek.Nincsen talán.
 
Elrúgtam a széket,s a hurok megfeszült nyakamon...
2011.04.29
17:46 
Ihletadó: Film: Dorian Gray


 

Szöveges mező

Lavati Bettina

1991.12.23

Gondolatok, rímek, lelkem elzárt szegletei mögül.

Diavetítő