Szöveges mező

Elérhetőség:  orihime@freemail.hu

Naptár
Szavazás
Hogy tetszenek a verseim?
Nagyon jók!
Nem az én stílusom.
Lehetne jobb is...
Elmegy.
Figyelni 
 
Lebben a köpeny, érkezik ő,
megpihen a vándor,
míg a tömeg egyre csak nő s nő.
 
Leül egy sarokbam
eszeget - iszogat,
figyeli azokat, kik jól mulatoznak. 
 
Nézi őket, s látja
a sok, sok életet,
mik keresztezik e helyet. 
 
Ármány, szerelem,
keserűség, harag,
csak egy percre kell leülni,
csendesen figyelni,
 hogy láthasd az embert,
hogy képes rombolni.
Vagy építeni, reményt adni,
de, ez kevés...
s ezért minden cseppjét meg kell becsülni. 
2011.02.28. 10:24
 
A jelen, pillanat 
 
Megnyugszik a lélek, csak a jelen van,
az áldozat, a tett, most mind semmisé lett. 
Élj a pillanatnak, csak egy kicsit engedd el magad.
Csukd be a szemed, most, egyszer,
hogy kinyithasd mindig ha a perc elérkezik.
 
Békesség honol majd szívedbe,
elégedett üdeség,
s akkor lesz tiéd a jutalom,
a mindent elsöprő hatalom. 
 
Persze nem a világ uralom! A cél nem ez.
Csak annyi, hogy neked mindened meglegyen. 
 
Elég legyen annyi amennyi van,
boldog légy úgyis ha szegény vagy.
 
Mert rosszabb úgy a szegénység 
ha mindig csak vágysz s vágyász,
mintha elfogadnád azt amid van.
 
Persze a remény!Értem én. 
Nem azt mondom, hogy el kell dobnod,
nem én! 
Csak meg kell tanulni elfogadnod ha ez szerepel a sors vényén. 
 
Ha megnyugszik a lélek,
békesség honol majd szívedbe,
kinyílik a kapu, s a mindenség lesz mögötte. 
2011.03.12. 
18:32 
Ihlet adó: Film: A békés harcos útja
 
Minden 
 
Csak annyi ő amennyi,
nem több s kevesebb,
szivárvány az égbolton,
vagy egy pók a falon.
 
De lehet ő összesség,
számok vagy lapok,
lehet egy könyv, egy eredmény
mire, ó...számítani nem tudok.
 
Lehet ő víz, szél,
bármi mit akarok,
csillag, fényár,
vagy egy bársonyos takaró.
 
Én döntöm el mi lehet ő,
csak legyen itt velem.
Szerető, barát,
csak ezt a borzalmat elkerülhessem.
2011.03.13.
18:35
 
Lapvágta 
 
Nem jön ihlet ajkamra,
a tollam is kifogy,
ez lehet a jel,
hogy nekem most nem kéne írnom. 
 
Pedig kedvem az lenne,
időm is csak csak, 
s pont ilyenkor Fortuna 
a fejét másfele fordítja. 
 
A míves szavak, negédes köntösben,
bensőmben rekednek,
de nagyon repülni akarnak. 
 
Vágtáznának szabadon,
végig a lapon
míg egy margó vagy sorvég 
meg nem szünteti az őrült játszmát,
ezt a herce - hurcát. 
 
De nem lenne elég, mert szavakra kélnek,
elárasztanák a szobát! 
S barátaim kik itt vannak, tovább adnák
míg ők csak dagadnának tovább,
s kitörnének innen, a nagyvilág zajába,
hátukon zsákkal, érzésekkel benne 
mely mind az enyém,
és a sok szégyentelen ezt mind elfelejtené! 
 
Fenn hordanák az orrukat,
hogy ők A Valakik,
pedig egyszerű lélekben születtek
miről jó nem megfeletkezniük
ha még akarnak tőlem valamit.
18:54 
2011.03.17 
Iclet adó: Unalom, kifogyó toll,kolesz szoba
 
 
Csapongó gondolatok 
 
Kárhozott a szívem,
mert szabad a lelkem,
túl a korlátokon,
túl mindenen. 
 
Nem elfogadott,
hogy magam cselekedjek,
hogy gondolkozzak,
a elmondjam mi igazán foglalkoztat. 
 
"Mert egy nő dolga nem ez!" 
 
De én nem nyugszom bele,
ezt ők is tudják,
ezért könnyebb eltüntetni,
a családfáról a friss rügyet lenyesni. 
 
Új vizekbe dobtak engem 
hol két lábamon kell megállni,
s egyedül kell szembe néznem
mindazzal mi szembe jön velem. 
 
Oly könnyen eldobtak 
mert zavartam a morált,
hát tőlem már nem számítsanak semmire,
mert ebben a világban élem az életem tovább. 
 
Egykor kárhozott volt szívem,
mert lelkem csapongott,
ma csak szabad, világlátó,
erős s talán bosszú álló,
de a csak a legmélyebb bugyrokban,
a sötét zugokban. 
 
Megért-e ennyit? Meg. 
Mert mindennél többet ér, hogy elégedett légy. 
S mikor a nap sugarai cirógatják arcom,
a tavaszi szellő átölel,
és szorongás nélkül nyitom ki szemem, ki látott...
Vagy csak egyszerűen azt csinálok amit akarok,
az úgy érzem megérte az áldozatot. 
2011.03.24 
18:24 
Kalocsa,Kollégium szoba
Szöveges mező

Lavati Bettina

1991.12.23

Gondolatok, rímek, lelkem elzárt szegletei mögül.

Diavetítő